Categories

A sample text widget

Etiam pulvinar consectetur dolor sed malesuada. Ut convallis euismod dolor nec pretium. Nunc ut tristique massa.

Nam sodales mi vitae dolor ullamcorper et vulputate enim accumsan. Morbi orci magna, tincidunt vitae molestie nec, molestie at mi. Nulla nulla lorem, suscipit in posuere in, interdum non magna.

Emléküket megőrzi az utókor

Emléktáblák őrzik a régi rabbik nevét

Hanuka ünnepének megkezdése előtt egy rövid, csendes megemlékezést tartott a zsidó hitközség a komáromi zsinagógában, amelyen részt vett Balogh Csaba, Magyarország pozsonyi nagykövete is.

- A rabbinak nemcsak szóban kell tanítani a Tórát és a zsidó életmódot, hanem személyes példamutatásával is. Nemcsak tanítania kell a judaizmust és vezetnie a hitközség vallási intézményét, hanem személyében is tükröződnie kell azoknak az értékeknek és hitelveknek, amelyeket másokban el akar ültetni – mondta bevezetőjében Paszternák Antal, a komáromi zsidó hitközség elnöke, aki rámutatott arra, hogy a komáromi zsidó hitközség 221 évéből csaknem 150 éven át rabbik vezették az ortodox és neológ zsidók hitéletét. Nekik szerettek volna méltó emléket állítani az utódok, akik lelkes kutatómunkát végeztek személyeik felkutatása érdekében. Sokukról alig maradtak fenn információk, mások viszont gazdag életúttal büszkélkedhetnek.

Freistadt Ábrahám volt ez első ismert komáromi rabbi, aki Galgócon született és Komáromban húnyt el. Neki 1830-ban jelent meg Imré Sefer címmel egy kötete. Az őt követő Lax Eisik-ről az utókor keveset tud, alig egy évig működött Komáromban, hiszen 1831 tájékán érkezett Komáromba a bonyhádi születésű Pinchas Leb Frieden, aki 1859-ben publikálta Divré Pné Árje című könyvét, amely Bécsben jelent meg. Ő 1873-ban húnyt el, New Yorkban élő leszármazottai rendszeresen felkeresik komáromi sírját. Több mint öt évtizeden át volt Komárom rabbija dr. Schnitzer Ármin. A hunfalvai ortodox családból származó nagytudású rabbi legendásan jó baráti kapcsolatot tartott fenn az akkori református püspökkel, Pap Gáborral. Később ő lett a Dunántúli Magyar Rabbiegyesület elnöke. Az 1900-as évek elején Bécsben megjelent könyve hamarosan megjelenik magyarul és szlovákul is. Érdekes, hogy a 20. század fordulóján tevékenykedő Krausz Mór rabbiról nagyon keveset tudni, ellenben dr. Wallenstein Zoltán főrabbi élete nyitott könyv volt Komáromban. A rabbiképző után Komáromban kezdte el munkáját és végül pécsi főrabbi lett. Bátorkeszi község szülöttje az a Waldmann Ernő, aki 110 évvel ezelőtt született és az utolsó neológ rabbiként tevékenykedett. Őt 1944-ben deportálták Auschwitzba, ahonnan nem is tért vissza. Preszburger Ábrahám több mint harminc éven át vezette a komáromi ortodox hitközség életét, de az utókornak még nem sikerült munkásságát feltárni és Steinberger Sándorról is keveset ír a krónika. Az utolsó komáromi ortodox főrabbi Lefkovics Józsua volt, aki a vérkorszak idején vezette a hitközséget.

Nekünk keresztényeknek, ill. keresztyéneknek van még mit tanulnunk zsidó testvéreinktől. Vajon hány falusi plébánián, vagy parókián tartják számon, kik és mikor teljesítettek plébánosi, kápláni, vagy lelkészi tevékenységet? És hány templomban őrzi a lelki élet vezetőinek nevét márványtábla a templom falán?

Mindenütt lenne rá hely, csak az igyekezettel van probléma. Hevenyészett helytörténeti fércművek sokaságával gyakorta találkozhatunk, de olyannal, amely az adott település hitéletét tárná fel az utókornak, nem.

-m-

DUNATÁJ HETILAP



Hozzászólás

  

  

  

Használhatja a következő HTML tagokat

<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>