Categories

A sample text widget

Etiam pulvinar consectetur dolor sed malesuada. Ut convallis euismod dolor nec pretium. Nunc ut tristique massa.

Nam sodales mi vitae dolor ullamcorper et vulputate enim accumsan. Morbi orci magna, tincidunt vitae molestie nec, molestie at mi. Nulla nulla lorem, suscipit in posuere in, interdum non magna.

A Trinitáriusok kolostora a soktornyú Komáromban

A jelenleg használaton kívüli, 1962-ben épült Európa Szálló és a mai Štefánik téren létesített park helyén állt egykor a Szentháromságról elnevezett rabváltó szerzetesek (trinitáriusok) rendházának épületegyüttese. E rend története Komáromban háromszáz éve kezdődött, amikor a szerzet generálisa, Márton atya a Bécsben 1712. december 7-én kötött adásvételi szerződéssel 10 ezer rénes forintért megvette a rend számára Komáromban Brentano de Cimarelo Károly örököseitől a Vármegye utcai nemesi kúriát, amely szomszédos volt a megyegyűlésekre használt kúriális házzal, északról pedig a Nagy István köze (a későbbi Nagy Mihály, majd Deák Ferenc utca, a mai Határőr utca) határolta. A kúriához vendéglő is tartozott, amely a vár előtti téren állott, valamint az ennek közelében álló sörház is.

A kúria megvételét követő évben a trinitáriusok kérvényezték a városi tanácsnál a letelepedési engedélyt, folyamodásukban előadva, hogy néhai Mattyasovszky László nyitrai püspök, Magyarország kancellárja, királyi belső titkos tanácsos rendjüknek nagyobb összeget hagyományozott a célból, hogy Komáromban templomot és rendházat építsenek, s innen folytathassák a fogságban sínylődő rabok kiváltását. A várható ellenvetések elkerülése végett kijelentik, hogy nem lesznek sem a polgároknak, sem más kolduló szerzeteseknek a terhére, mert a kapott összeg a templom és a rendház felépítésén kívül arra is elég, hogy szerzeteseiket tisztességesen eltarthassák, a város új templommal és lelkészekkel gyarapodik, a hazának pedig a török és tatár rabságban szenvedők kiváltásával segítenének. Kérvényükből azt is megtudhatjuk, hogy a rend szerzetesei – a vasárnapokat kivéve – egész éven át böjti étkeket esznek, a várost más rendházaikból – Bécsből, Ilaváról, Pozsonyból és Nagyszombatból – kapott halakkal látják el, s a halak eladásából származó bevételt saját ellátásukra fordíthatják.

Komárom királyi és szabadalmazott rendjei (a polgári, nemesi és katonai) 1713. május 30-án hozott határozatukkal helyt adtak a trinitáriusok kérelmének. Azok ezt követően királyi jóváhagyásért, adományozásért és beiktatásért folyamodtak. III. Károly király Bécsben 1714. augusztus 3-án kelt dekrétumával jóváhagyta a komáromi kúria megvételéről szóló szerződést és a birtokba iktatást elrendelte. Ennek értelmében Illés János esztergomi kanonok, Nedeczky Sándor, Komárom vármegye alispánja Mór atyát, mint Márton generális utódját és általa az egész rendet 1715. január 7-én ünnepélyesen beiktatták a kúria és tartozékai birtokába. A városban működő jezsuita rend főnökei ugyan tiltakoztak az új szerzetesrend megtelepedése ellen, a trinitáriusok mégis felépítették 1733-ig templomukat és kolostorukat. A szerzetesrend tagjai elég népszerűek lehettek Komáromban, mert a korabeli végrendeletek közül sok tartalmaz hagyatékot a trinitáriusok javára is.

II. József eltörölte a trinitáriusok rendjét is, így kolostoruk a királyi kincstár tulajdonába ment át. A városi tanács 1803-ban megvásárolta volna, hogy abban a beszállásolások alkalmával katonákat helyezhessen el, a vétel azonban a napóleoni háborúk miatt elmaradt. Később a trinitáriusok volt javai árverésre kerültek. Az 1820. november 20-án tartott árverésen a város megbízottja az 54 000 forintra felvert árnál visszalépett, a katonaság képviselője még 4 forintot ráígért, így a kiterjedt épületegyüttes a katonaságé lett. 1825-ben katonai kórházat létesítettek benne. A kolostor alatti kriptákban – ahová utoljára 1776-ban temetkeztek – talált 27 koporsót 1841 márciusában a helyi katolikus temetőbe szállították.

A helyőrségi kórház a második világháború végéig működött. A háború után rossz állapotú épületeit elbontották, így keletkezett a mai tér a parkkal, s itt létesült a dunai kishíd lejáróját a Kertész utcával összekötő széles műút is. A park északi oldalán épült fel a Szakszervezetek Művelődési Háza, melyet 1963. június 30-án adtak át rendeltetésének. 1990-től a Matica slovenská komáromi székháza. Épülete előtt állították fel 1990 őszén M. R. Štefánik tábornok szobrát, Otakar Španiel cseh szobrászművész alkotását. A park közepén létrehozott szökőkút közelében áll a Felszabadító tengerész 1965. március 30-án felavatott szobra, ĺudmila Cvengroďová szobrászművész alkotása. A parknak a volt megyeháza felé eső sarkában állított a város önkormányzata emlékművet a Komáromból 1944-45-ben a haláltáborokba elhurcolt zsidó polgároknak, valamint a városból 1946-ban a cseh határvidékre kitelepített és az 1947-1948-ban Magyarországra áttelepített magyar lakosoknak. Az 1999. május 2-án felavatott emlékművet Gáspár Péter szobrászművész alkotta. Ma már csupán e szobrokkal ékesített park emlékeztet a néhai komáromi trinitáriusokra.

 

MÁCZA MIHÁLY

DUNATÁJ HETILAP



Hozzászólás

  

  

  

Használhatja a következő HTML tagokat

<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>